Krisztina és Gábor jegyesfotói
Kicsit hivatalosnak érzem mindig, amikor leírom a keresztneveket… Krisztina, Gábor…
Várnunk kellett, míg hazaért. Vártuk őt… Beszélgettünk… Beszélgettünk házról, időjárásról, és róla, Krisztináról… Gábor hangjában volt valami megkapó, AHOGYAN kimondta, Krisztina… nyugodtság, tisztelet, gondoskodás, végtelen szeretet.
És megérkezett… a lendület, a temperamentum, az energikusság, az álmodozás, a kislányos ujjongás.
Kriszta (én így szólítom) nagyon készült a fotózásra, erre az alkalomra készült frizura, smink… Precíz nő, indulás előtt átvasalta az összes ruhát. Semmit nem bízott a véletlenre, mindent gondosan előkészített; vittünk magunkkal piknikkosarat, sapkát, lufit…
Mentünk jobbra, mentünk balra… készült fotó vízparton, búzatáblában… gyorsan eltelt a délután.
Kriszta, Gábor! Alig egy hónap van már csak hátra!
Andi és Laci jegyesfotói
Volt idő, amikor még azon is izgultam, mihez kezdek, ha ugyanarra a helyszínre „kell” mennem fotózni. Ettől ma már nem tartok… Más emberek, más fények, más hangulat, minden más… Meg nem is figyelem, hogy ide ne álljak, mert itt már készült kép… (Meg is enné a fene, ha ilyen dolgok vonnák el a figyelmemet!)
Andival és Lacival öröm volt a fotózás, aranyosak, mosolygósak. Jó nagyot sétáltunk, de megérte.