blog

Filter by

Categories

Tags

Anita és Laci jegyesfotózása

Május 1-je után három kilométerrel jobbra…

Mielőtt bárki megkifogásolná a mértékegységek átváltátását, elmagyarázom… A naptáram és az időjárás előrejelzés sürgető hatására felhívtam Anitát, hogy mikor és hol találkozzunk az esküvő előtt egy kis fotózásra. Szépen elmagyarázta, melyik úton hagyjam el a várost, hány kilométer, mit figyeljek, mielőtt elkanyarodok. – „Mi van közel?” -kérdeztem. A (volt) Május 1. TSZ három kilométerre… Ahhhhhha!! Leegyszerűsítettem az itinert, május elseje után mindjárt jobbra. A kardoskúti pusztavilágban, az akácfák között megbújó Csomorkányi templomromhoz mentünk. Gyönyörű idő, csend… Az a fajta csend, amit el sem bírunk képzelni, minden városnak van egy jellegzetes alapzaja. Távol mindentől a méhzümmögést csak egy-egy énekesmadár távoli hangja „törte meg”.

Aggódtak… Nem is értem, miért…, a fotózással nem is nagyon foglalkoztunk, játszottunk. Igen, játszottunk, családi kikapcsolódás volt, ott volt velünk tündéri kislányuk, Abigél is. Hatalmas barna szemei, „bőrkeményedéses” talpa… Idilli környezet, boldog család.

Bármelyik képet nézem, a végtelen szeretet jut eszembe.