Ismerőseim tudják, hogy mennyire szeretem a humort, abból is azt a kicsit fanyar, angol félét…

Ritka, amikor jó vőféllyel találkozom; olyannal aki nem idétlen poénokkal próbálkozik, papírról olvasva a sokszor elmondott rigmusokat. Mártiéké ilyen vőfély volt, a játékok nem voltak sértő, olykor megalázó (vagy annak tűnő) „mókák”, mindenki remekül szórakozott…